Erdős Renée emlékszoba
Erdős Renée (Érseklél, 1879. május 7. -Budapest, 1956. július 9.) 1897-ben Budapesten, a színművészeti akadémián végzett. 1899-ben jelentette meg első verseskötetét Leányálmok címmel. Pályáját merész, erotikus versekkel kezdte, melyek nevét egy csapásra ismertté tették. Ady “zseniális poétalány”-nak nevezte. Bródy Sándorhoz hosszan tartó, szenvedélyes szerelmi kapcsolat fűzte. Bródy szakításuk után, Bécsben sikertelen öngyilkosságot követett el. Ezért Erdős Renée elhagyta az országot, 1904-1905-ben Firenzében, majd kilenc éven át Rómában élt.
1909-ben Rómában az izraelita vallásról áttért a katolikus hitre. Első férje Fülep Lajos művészettörténész volt. Erdős Renée hazatérése után két évtizeden át Az Újság munkatársa volt, de rövidebb-hosszabb ideig dolgozott az Alkotmány és a Pesti Napló, valamint a Politikai Heti Szemle szerkesztőségében is. Lefordította Assisi Szt. Ferenc legendáit, Sík Sándorral közösen is publikált. A húszas évek egyik legolvasottabb szerzője volt. Elbeszéléseinek témái szerelmi viszonyok, műveit gyakran megkeresztelkedésének élménye hatja át. Három kötetes önéletrajzi ciklusa Ősök és ivadékok címmel jelent meg 1918 és 1923 között. Népszerűbb regényei: A nagy sikoly, Santerra bíboros, Lavinia Tarsin házassága, Ave Roma! I-II., Brüsszeli csipke, Az indiai vendég…
Erdős Renée 1927-ben vette meg rákoshegyi villáját. Későbbi írásaiban élete legboldogabb szakaszaként említi az itt töltött éveket. A negyvenes években azonban származása miatt már csak írói álnéven publikálhatott. Itt tartózkodásának utolsó dokumentuma egy 1944. március 31-én innen keltezett levél, amelyet Serédi Jusztinián hercegprímásnak írt, hogy emelje fel szavát a katolikus hitre tért zsidók érdekében. A vészkorszakban vidéken bújtatták, Rákoshegyre már nem tért vissza. Schlachta Margit szerzett neki lakást Budapesten, a Lövölde tér mellett.
Az Erdős Renée Emlékszoba fotók, levelek, az általa írott, sokszor dedikált könyvek és egyéb dokumentumok segítségével idézi meg az írónő szellemét. A szobában látható bútorok csupán hangulati elemek, ugyanis a villa egykori berendezésének sorsáról nincsenek konkrét információk.
Kutatás
„A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek …. a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége.” (1997. évi CXL. törvény) „A múzeumban folytatható kutatás technikai feltételeit – az intézmények szervezeti és működési szabályzata mellékleteként – kutatási szabályzat tartalmazza.” (47/2001. Korm. rendelet)
Külső kutató az Erdős Renée Ház gyűjteményeiben nyilvántartott és őrzött anyagot, valamint az arra vonatkozó dokumentációnak a szakmai alapadatait csak az intézmény vezetőjének írásos engedélye alapján, a szakterületért felelős muzeológus felügyelete mellett kutathatja. Az intézmény vezetőjének joga, hogy az eredeti kulturális javak helyett azoknak a másolatát vagy dokumentációját biztosítsa a kutatás céljaira. Ezekről a kutató kérésére és költségére – a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény előírásainak figyelembevételével – kutatási célú és minőségű másolatot készülhet. A kutatási engedély csak az 47/2001-es korm. rendeletben említett feltételek teljesülése esetén adható, illetve tagadható meg.
A kutatószolgálat keddenként 9-től 13, szerdánként 12-től 17 óráig működik. A kutatás feltételeinek maradéktalan biztosításához legalább a megelőző hét utolsó munkanapjáig, előzetes bejelentkezés szükséges.
Kézdi Nagy Géza kulturális antropológus előadása a kelet-afrikai kultúráról
Március 17-én, szerdán, 18 órától
