Erdős Renée Ház – 1990-2010; képző- és iparművészeti kiállítás

2010. október 24. – november 14.

A kiállításmegnyitón dr Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának helyettes államtitkára köszöntötte a fennállásának 20. évfordulóját ünneplő Erdős Renée Házat és a kiállító művészeket.

A tárlatot P. Szabó Ernő művészeti író nyitotta meg, egyenként bemutatva az alkotókat, kiemelve az intézmény képzőművészeti tevékenységének megbízható szakmai színvonalát.

Bemutatott művészek:

Bényi László (1909-2004) festőművész

Czimra Gyula (1901-1966) festőművész

Csekovszky Árpád (1931-1997) keramikusművész

Gerzson Pál (1931-2008) festőművész

Kárpáti Tamás festőművész

Kiss György szobrászművész

Kotász Károly (1872-1941) festőművész

Krajcsovics Éva festőművész

Laborcz Ferenc (1908-1971) szobrászművész

B. Laborcz Flóra ötvös-, szobrászművész

Lóránt Zsuzsa szobrászművész

M. Novák András festőművész

Polgár Rózsa kárpitművész

Reich Károly (1922-1988) grafikusművész

Szalay László keramikusművész

Szilárd Klára festő-, szobrászművész

Szántó Piroska (1913-1998) grafikusművész

Tarjáni Simkovics Jenő (1895-1995) grafikusművész

Tenk László festőművész

 

 

Az Erdős Renée Házban, az intézmény fennállásának húsz éve során számtalan képző- és iparművészeti bemutatót tekinthetett meg a művészetszerető közönség. Ezeken a tárlatokon a kortárs, magyar képző- és iparművészet mesterei, Rákosmente jeles alkotói és közelmúltunkból, a magyar művészet történetének mára megkerülhetetlen nagyjai mutatkoztak be.

Szerencsés Rákosmente: Bartók Bélától, Kotász Károlytól, Kodolányi Jánostól kezdve, a kortársakig bezárólag olyan környezettel tudott szolgálni a művészeknek, ahol érdemes (volt) élni és alkotni! Ezért e kiállítások a legtöbb esetben kötődtek lakóhelyünkhöz is.

Az Erdős Renée Házban, bármilyen szakmai viták is zajlottak ebben az időszakban, a kiállításokat szervező, rendező személyeknek, szervezeteknek a munkáját, a kiállítások szakmai színvonalát meghatározta az a magas mérce, amelyet az itt folyamatosan alkotó művészek és a hasonló szervezőtevékenységet folytató elődeik állítottak eléjük. Kimondva vagy kimondatlanul annak a szakmai koncepciónak a jegyében valósultak meg a tárlatok, amely valamely helyi – személyhez vagy közösséghez kötődő – értéket dolgozott fel, továbbá az országos, esetenként nemzetközi értékeket mutatta meg a helyi eredményekkel párhuzamot vonva. A kiállítási program összetételét ugyanakkor mindig befolyásolta a közönség érdeklődése is, ezért az intézmény nem tette, teszi le a voksát egy-egy művészeti ág, stílus, irányzat mellett. Ám a változatos bemutatók során mindig a szakmai értékek jelentették, jelentik a legfontosabb követelményeket. Ennek eredményeként nem csak a rákosmenti, de a jelentős magyar szakmai, kulturális fórumokon ma is rendszeres szereplő az intémény. Az már a XXI. század új követelménye, hogy az Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem muzeális jellegéből következően, megfelelően, átfogóan dokumentálja is a helyi művészetet, gyűjtse, feldolgozza és bemutassa, esetenként akár országunk határain túl is.

 Manapság is szép számmal telepednek meg művészek Rákosmentén, a település pedig számos fiatal alkotót ad az országnak. Merjük remélni, hogy ehhez az Erdős Renée Ház elmúlt húsz éve is hozzájárult!

 A 2010 októberében nyíló, emlékező kiállításon is azok a magyarországi és helyi művészek szerepelnek, akiket, alkotótevékenységüket értékelve, maga a szakma ismert el a legjelentősebb díjakkal, kitüntetésekkel, továbbá a XX. századi magyar művészet történetébe nevüket kitörölhetetlenül bevéső, Rákosmentéhez kötődő alkotók. Számuk persze jóval magasabb, mint a most kiállítóké, de ez alkalommal csak a korábban, önálló kiállításon bemutatkozó művészek közül tudott meghívni alkotókat az intézmény.

Felsorolni is hosszadalmas azoknak a személyeket, szervezeteket is, akik az elmúlt húsz évben a bemutatókat szervezték, rendezték az Erdős Renée Házban. E tevékenységnek ráadásul Rákosmentén komoly előzményei vannak. A II. világháború után több jelentős kiállítást rendeztek a XVII. kerületben, ezek egyik legjelentősebb szervezője Laborcz Ferenc szobrászművész volt. 1962-ben pedig Tóth Tibor festőművész vezetésével Rákosligeten megalakult a Művészetbarátok Köre. Tóth Tibor rendszeresen hívott meg ide bemutatkozni olyan alkotókat, akik abban az időben megtűrt művésznek számítottak. Ezek a bemutatók sokszor – a kor lehetőségeit maximálisan kihasználva – egynaposak voltak. Sorolhatnám a neveket Gyarmati Tihamértól Bálint Endréig, Gyémánt Lászlótól Országh Liliig, nem kihagyva természetesen Csekovszky Árpádot, Laborcz Ferencet, sőt, azt a Czimra Gyulát, akit Tóth Tibor indított el újra a pályáján az általa rendezett a kiállítással.  A kör tevékenységét 1969-ban aztán be is tiltották. (Erről  a közeljövőben könyvet szándékozik kiadni az Erdős renée Ház.)

Aztán 1990-ben, amikor megnyílhatott Rákosmente galériája az Erdős Renée Házban, szintén Tóth Tibor szellemi vezetésével szervezte itt a kiállításokat a megalakulóVigyázó Ferenc Művelődési Társaság. Később más művészeti szervezetek is bekapcsolódtak a munkába: a Laborcz Ferenc Szobrászműhely Alapítvány, a Renée Művészeti Társaság, a Szent Kristóf Alapítvány és a MAT XVII. Egyesület. A kétezres évek eleje a tematikus, kortárs művészeti kiállítások időszaka Bakonyvári M. Ágnes szervezésében, az évtized második felében pedig az elhunyt és élő klasszikusok esetenkénti bemutatása színesítette tovább az intézmény kiállítási palettáját.

                                                                                                             Ádám Ferenc

 

Képek a megnyitóról:

Sajtó: Magyar Nemzet, 2010. 11. 08.