Elágazások – A XVII. kerület elődközségeinek helytörténete
A Rákosmente helytörténetét bemutató kiállítás rendező eleme a települések földrajzi elhelyezkedése illetve közlekedése. A központi helyen fekvő Rákoskeresztúr településről fellelhető, 1930 körül készült fotográfia tanúsága szerint, a két legfontosabb főútvonal, a Pesti és a Ferihegyi út kereszteződésében egy útjelző tábla mutatta a környező települések továbbá Budapest irányát. Ennek az iránymutatónak az átértelmezett makettje áll a terem közepén, ez határozza meg, hogy a kiállítóterem egyes részein melyik elődközség (Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget vagy Rákoshegy) története látható, fotók, térképek, dokumentumok illetve néhány tárgy segítségével.
Különösen indokolt ez a rendezőelv azért is, mert a XVII. kerületnek ma itt van a közigazgatási, közlekedési és részben az üzleti központja – önkormányzat, bankok, piac, autóbuszvégállomás – és ez az a hely, amelyet ma minden kerületi polgár ismer, s a köznyelv csak “Elágazás”-ként említi. Érdekes látniuk a régi fényképen a parasztházakat a mai tízemeletes panelek és a közintézmények helyén.
Mivel pedig mindegyik településnek igen korán volt vasútállomása – sőt, a Rákoscsaba településhez tartozó jelentős részegységek Rákoskert és Rákoscsaba-Újtelep is rendelkeztek önálló megállóval -, ezek felirata helyettesíti a településnevek kiírását és segíti a kiállítás egységének létrejöttét.
Más értelemben is “Elágazások” szóval jellemezhető Rákosmente históriája: a két Árpád-kori település Rákoscsaba és Rákoskeresztúr történetéből ágazik ki a többi elődtelepülés története. A bemutatott időszak határait az 1267-ben átírt, Rákoscsabát említő 1067-es oklevél másolata és a huszadik századi filmhíradók 1960-as években felvett, monitoron követhető filmkockái adják.
