Fónagy Zoltán előadása: A “csudák évének” hétköznapjai – 1848

2011. március 9-én, szerdán, 18 órakor

Fónagy Zoltán
történésznek, a MTA Történettudományi Intézete munkatársának előadása

Az előadás A boldog békeidőktől a rohanó világig. A hétköznapi élet története a 19-20. században című előadássorozat első alkalma.

 

 

 

 

 

Honvédemlékmű az 513. utcában­ – Fotó: Bayer, 1924. március 15.; ERH, ltsz.: II.77.58.1.

Hogy milyen képet őriz az utókor egy történelmi eseményről, és hogyan élték meg azt a kortársak –  gyakran szakadékok választják el egymástól. Vajon a magyar nemzeti mitológia legszebb fejezetének „szerzői”, 1848-49 kortársai mit és hogyan érzékeltek abból a folyamatból, amelyet az utókor a modern Magyarország születéseként tart számon? Mit jelentettek a hétköznapokban a forradalom, a szabadság, a jogegyenlőség és a függetlenség elvont eszméi?
Az előadás a romantikus történelmi tablók névtelen szereplőit hozza emberközelbe.

Az előadás bevezetőjében Ádám Ferenc történész-muzeológus
ismerteti 1848-49 rákosmenti eseménytörténetét.

A belépés díjtalan!

Kézműves foglalkozás: Tojásmadár készítése

Április 16-án, szombaton, 10 órától: Mivel játszottak régen a keresztúri gyerekek? TOJÁSMADÁR készítése.

Március 5-én, szombaton, 10 órától: Keresztúri mintakönyv készítése – Az előzőleg készített mellény díszítése

Február 5-én, szombaton, 10 órától: Keresztúri pruszlik (mellényke) készítése

Múzeumok Éjszakája Rákosmentén

Múzeumok Éjszakája Rákosmentén

Június 19-én a Jóisten Rákosmente felett elzárta az a csapot, amelyet napok óta nyitva hagyott. A Múzeumok Éjszakája közönsége így felhőtlen örömmel tudta fogadni azokat az élményeket, amelyeket az Erdős Renée Házban kínáltak neki. Igen változatos társaság jött össze: a nyakban ülő kisgyerektől a nyolcvan fölötti nagyszülőig, s voltak olyanok is, akik a Budapest környéki településekről érkeztek. (Sőt, még a szomszédból is átjöttek! Ami igazán nagy szó…)

Az Erdős Renée Ház igyekezett mindenkinek kedvére való programot kínálni. Délután hatkor Bukta Norbert festőművész bevezetőjével N. Rádi Veronika gyermekkönyv-illusztrációiból nyílt kiállítás a kávézóban.

Nagy Sándor Endre kerületi klarinétművész, tanár már hagyományos vendége ennek a programnak. A télikertben most is kipakolt az asztalra harminc-negyven fúvós hangszert, s ezeket szólaltatta meg a folyton változó közönségnek, sok érdekességet elmesélve az instrumentumokról.

Az est első részében a Szántó Piroska kiállításhoz kapcsolódva legkisebbek előre gyártott mesekönyveket illusztrálhattak.

Még a maci ágyba küldő szavai elé, nyolc órára időzítették a szervezők a csokoládé szökőkutak beindítását a Renée Cafée-ban. Szegény gyerekeknek azonban – mivel mégiscsak múzeumban voltak – végig kellett hallgatni egy előadást a csokoládé történetéből, mielőtt beindultak volna a szerkezetek. Aztán, miután válaszoltak a feltett kérdésekre, tényleg elkezdődhetett a kóstolgatás.

Szegény Maci munka nélkül maradt ezen az estén, mert más mesére már nem volt szükség. Pályát is hiába akart volna módosítani, mondván, akkor majd beszél a nagyoknak, a felnőttek számára is megvolt a mese: három alkalommal is tárlatvezetésen vehettek részt a helytörténeti és néprajzi kiállításban.

Az Erdős Renée Ház vezetőjének ez idáig mindössze ketten tettek szemrehányást, hogy „kocsmát” nyitott a pincében. A neheztelőknek nem akarja megmagyarázni, hogy ma már ki sem írnak úgy pályázatot múzeumfelújításra, hogy kávézó, vendéglő ne legyen benne! Ám, ha „kocsma”, akkor legyen ez múzeumi „kocsma”! Ezen éjszakán az Agárdi Pálinkafőzde támogatásával pálinkakóstoló volt a Renée Cafée-ban. Hogy jöhetett ez ide? Hát a művészetekkel összekötve! (Nem vitatva, hogy maga a pálinkafőzés is művészet.) Így, amikor a szilvapálinkát kóstolhatták a vendégek, Nagy Sándor Endre a szilvafából, amikor a barackot, akkor a barackfából, amikor a körtét, akkor pedig a körtefából faragott furulyáján játszott.

A nyári Múzeumok Éjszakája hagyományosan a Szent Iván éjhez legközelebb eső szombaton van. Az év leghosszabb nappala ősidők óta a fény ünnepe. Ehhez alkalmazkodva Bukta Norbert festőművész barátaival, Lapos László festőművésszel, Szűcs Domonkos festőszakos hallgatóval és Lőrinczky Attila jazz-bőgössel sajátos szín-fény-hang festészeti akciót mutatott be a villa parkjában. A színpad elé kifeszített vászon mögött játszott a zenész, akit hátulról, különböző irányokból reflektorok világítottak meg. A képzőművészek szintén a vászon mögött dolgoztak, munkájukat a zene és a zenész vászonra vetülő árnyéka inspirálta. A nézők a vászon előtt ültek, az árnyékokat és az átlátszó festékek színfoltjait láthatták. Az estet záró, rendkívül látványos performance valóban színfoltja, sőt fénypontja volt az estének: az Erdős Renée Házban hasonló, kortárs művészeti akciót ez idáig ennyi érdeklődő még nem nézett végig. (Még a „kocsma” is kiürült…)

Az est sikeréről elégedetten nyilatkoztak a programba az Erdős Renée Ház által bevont kerületi művészeti intézmények munkatársai is. A Csekovszky Gyűjtemény Kiállítóházában is látványos programmal fogadták a vendégeket: a gyerekeket és felnőtteket Kleman Ágnes interaktív meseháza, az ősi agyagműves technikákat bemutató kézműves foglalkozás F. Orosz Sára vezetésével, Fehér Károly cserépdob és Haáb Róbert „Cupi” tűzakrobata bemutatója nyűgözte le. Természetesen Csekovszky Árpád Munkácsy-díjas kerámikusművész kiállításának Albrecht Júlia szakértő magyarázatávak kísért megtekintése is sokakat vonzott.

A Rákoshegyi Bartók Zeneházból is nagy megelégedettséggel érkezett meg Bokor Jutta operaénekes, az intézmény vezetője az Erdős Renée Házba az operabemutató után, még a pálinkakóstoló előtt. Joseph Haydn La Canterina (Az énekesnő) című operájának előadásán Ducza Nóra, Bokor Jutta, Derecskei Zsolt, Szigetvári Dávid énekelt, a Savaria Barokk Zenekar zenélt Németh Pál karmester vezetésével.

Emberi segítségre is szükség volt a programok megrendezéséhez. A nagyszámú résztvevő nevében ezért köszönet illeti Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatát és Riz Levente polgármestert, hogy dotációt nyújtott a programok megrendezéséhez. Nem szabad megfeledkezni arról a támogatásról sem, amelyet a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának az országos program lebonyolítása kapcsán végzett munkája, a rendkívül hatékony országos propaganda, a fővárosi közlekedés megszervezése jelentett.

Az Erdős Renée Ház köszönetet mond még azoknak is, akik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat segítségével kihelyezett perselybe dobott adományukkal támogatják az árvízkárosultakat életük újrakezdésében.

Ádám Ferenc