LÁTVÁNY-TÁR-LAT – a Kőbányai Képző- és Iparművészek Egyesületének kiállítása

Augusztus 25 – szeptember 16.

Megnyitó: augusztus 25-én, szombaton, 18 órakor

Megnyitja dr. Feledy Balázs művészeti író, közreműködik Joós Tamás énekmondó

KKIElogo

 

Kiállítók művészek: Berek Lajos, Csáki Gyöngyi, Csomós Zoltán, E. Szabó Margit, Ehrenthal Krisztina, Fábián Rózsa, Fenyvesi Márta, Gál Magdolna, Galambos Attila, H. Szántay Marianna, Hermann Andrea, Herrmann Zsolt, Herpay Gábor, Herrzmann Jenő, Jajesnica Róbert, Kelebi Kiss István, Kenéz Ágnes Olívia, Kenéz György, Kiss István, Kovács G. Tamás, Kőhegyi Gyula, Krausz Margit, Küzdi András, Meiszter Kálmán, Nagy József Mihály, Szabadi Katalin, Tényi Katalin, Tszulaia Zurab, Varnusz Xavér, Zsemlye Ildikó

 

Az egyesület elnöke: Vazinay Mária

 

www.kobanyaimuveszek.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. o.

 

 

Az Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem

tisztelettel meghívja Önt a

 

KŐBÁNYAI KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZEK EGYESÜLETE

PIROS? – A CONCORDIA 2010 – csehországi magyar képzőművészek kiállítása

Július 1 – július 20.

Megnyitó: július 1-én, vasárnap, 18 órakor

BLASKOVICS ÉVA, GÁL ATTILA, HAJNAL MIHÁLY, KUTAS ÁGNES, LŐRINCZ ZSUZSA, NÉMETH ENDRE, STRUHÁR BOGLÁRKA, ŠTEFUNKO SZABÓ ERZSI, STRIBER PÉTER, SZILVA EMŐKE

A kiállítás kurátora FARKAS VERONIKA művészettörténész, a komáromi (SK) Limes Galéria vezetője.

Sajtó: http://rakosmentetv.hu/video/concordia-2010-tarsasag-kiallitasa

A CONCORDIA 2010 csehországi magyar művészek független csoportosulása. Különböző korosztályhoz tartoznak, és a képzőművészet különböző területein alkotnak: vannak közöttük grafikusok, festők, szobrászok, fotósok és formatervező is.

Ami összeköti őket, az a sajátos helyzet, hogy mindnyájan jól ismerik a cseh miliőt, otthonosan mozgnak benne, miközben alkotásaikban érezhetőek magyar gyökerek is, amelyeket szeretettel őriznek és vállalnak.

B l a s k o v i c s   Éva

Rajzol, illusztrál, textillel foglalkozik. 2004-06 között a cseh-magyar kulturális és irodalmi kapcsolatokkal foglalkozó Prágai Tükör folyóirat főszerkesztője volt.

G á l   Attila

Fest, rajzol, grafikával foglalkozik, zenél és ír. Alapító tagja, szerzője és basszusgitárosa a „Jutott Neki“ kultuszzenekarnak, majd pedig megalapítója és egyben énekese is a „Gregor Samsa triónak“ és játszik  a „Nedělní lidé“ (Vasárnapi emberek), a cseh alternativ zenei életben szintén kultikusnak számító  zenekarban. Évekig volt grafikusa, szerkesztője és szerzője a Prágai Tükörnek.

Festményeit, munkáit finom irónia és groteszk látásmód hatja át.

H a j n a l   Mihály

Alkalmazott grafikusként, jelmez- és díszlettervezőként dolgozott Kassán. 1990-ben Prágába költözött. Nyaranként szülőhelyén, Anarcson alkot.

Pasztellképeket, egyedi technikájú grafikákat készít, rajzol és a  korábbi olajképek helyett egyre inkább akrillal fest. Sajátos, intenzív színvilága van, kompozíciói foltszerűen kezelt színekből állnak össze.

K u t a s  Ágnes

Báb- és díszlettervezést tanult Prágában. Igazi reneszánsz egyéniség. Elmaradhatatlan hegedűjével zenészként – énekesként ismerik a legtöbben. Grafikáin kívül jelmeztervezéssel, és illusztrálással, színpadi zenével is foglalkozik és verseket ír.

Színes monotypiái és ceruzatrajzai hol álomszerűek, hol gyermekien játékosak, önfeledten örömteliek.

L ő r i n c z  Zsuzsa

Festőművész, grafikus, szobrász. Kezdetben grafikát készített, (leginkább akvatinta, mezzotinta, maratás, monotypia és litográfia).

Újabban más technikák (szobrászat, merített papír, kollázs aszamblázs) kipróbálása és a kisérletezés jellemzi alkotói tevékenységét.Sajátos szimbólumrendszert használ alkotásaiban.

N é m e t h Endre

Sokműfajú művész, kora ifjúságától foglalkozik grafikával, festészettel, szobrászattal, kerámiával. 1983-tól a zománcozás mellett ipari kerámiákat és plasztikákat is készít. Csehországban, Kutná Horán él és alkot.

S t i r b e r  Péter

Alapvetően  restaurátor és festő. Édesapja Stirber Lajos zenei tankönyveit illusztrálta a szlovákiai magyar iskolák számára.

Portrékat és tájképeket fest, amelyek a csallóközi táj hangulatát idézik.

S z i l v a  Emőke

Szobrászati tanulmányait Pozsonyban lezdte a Képzőmüvészeti Főiskolán, Budapesten folytatta, és Prágában fejezte be.

A figurális szobrászaton belül nagyméretű kompozíciók létrehozása foglalkoztatja, de ugyanígy a kisplasztika, az érem és a dombormü is. Munkáit többnyire bronzba önti, de szereti a terakottát, a betont és a műkövet is.

S z t r u h á r  Boglárka

Az Osztravai Egyetem Művészeti Karán festő szakon végzett..

Nagyméretű képeket fest, rajzol és előfordult, hogy viaszos technikával részben átlátszóvá tett rajzait megvilágított térbeli „light boxokba“ instalálta. Erősen foglalkoztatják a tér és a nem hagyományos „másfajta kompozíció“ törvényszerűségei. Olyan festő Boglárka, aki meghívja a  n é z ő t, beinvitálja képei kompozícióinak intim terébe, hogy ne csak kívülálló figyelővé, hanem részesévé váljon.

S t e f u n k o v á  S z a  b ó  Erzsébet

Grafikus, festőművész. Rajzol és illusztrációkat készít.

Művei finomak, mégis erőteljesek, intimek, visszafogottak,mégis sebezhetően odaadóak. Témái  nőiesek titokzatosak, gyakran a termékenységről a fájdalomról és a magányról beszélnek. Leginkább a szürrealizmus sajátos eszközeivel létrehozott  bensőséges világába enged betekintést.

 forrás: http://www.radaykonyveshaz.hu/concordia-2010; http://www.efmk.hu/node/2406

Bogdándy Szultán képzőművész kiállítása

Május 25 – június 24: 1982 – 2002 – Harminc év a pályán. Bogdándy Szultán Munkácsy-díjas, art brut képzőművész gyűjteményes kiállítsaA sintér hagyatéka 1982Tutajsüllyesztés 2006

 

 

 

 

 

A bróker vacsorájaHoldfényes Budapest 2004

 

 

 

 

 

 

Bogdándy Szultán: „Pályáját grafikusként kezdi. Személyes hangvételű, egyszerre organikus és geometrikus struktúrákra épülő, rajzos firka- és “sámánisztikus” graffiti-elemeket tartalmazó, montázsszerű, expresszív jelrendszerben élő és egyéni mitológiát közvetítő szitanyomat sorozatait, s később kollázs- és assemblage-jellegű anyagképeit és tárgyegyütteseit rövid, költői öntörténetírásaival és szenvedélyes hangvételű, profetikusan filozofáló, mély értelmű bélyegző-verseivel “ideologizálja” meg. Ezek a verbális művek egyenértékű metaforái vizuális alkotásainak. A 80-as évek második felétől kezdődően ugyanis szinte kizárólag szerves, romlandó, múlandó anyagokkal, valamint szórvány ipari hulladékokkal és kacatokkal dolgozik. “Cizellálatlan” műveivel az igazság kimondására figyelmezteti, már-már utasítja a nézőt. Ezt a gondolatot hirdeti például egyik mail artos bélyegzőversében is: “Hiába csinosítsz, Elbomlasz, Felszívódsz, Káoszt ürítsz.” Első látásra taszító, ijesztő állagú alkotásaival, mintegy kizökkenti és szellemi átminősülésre kényszeríti a szemlélőt.” (forrás: Novotny Tihamér artportal.hu)

 

A kiállítást megnyitotta: Lóska Lajos művészettörténész

Sajtó:

http://www.commmunity.hu/2012/06/05/a-megalkuvasok-nelkuli-ember/

http://rakosmentetv.hu/video/bogdandy-szultan-kiallitasa

http://betonpop.blog.hu/2012/05/27/b_mint_brutalis_bogdandy_szultan

http://www.youtube.com/watch?v=EisfoZaSzSg

http://www.youtube.com/watch?v=tE71ZsEFPtY

http://www.youtube.com/watch?v=I2lpOxcIDaQ

« Előző oldalKövetkező oldal »